Tudomány hírei‎ > ‎

Kémiai Nobel-díj 2015

Éva Dobóné Tarai, 2015. okt. 10. 0:55

A DNS-javító mechanizmus tanulmányozásáért hárman kapták a 2015-ös kémiai Nobel-díjat

A 2015-ös kémiai Nobel-díjat Tomas Lindahl, Paul Modrich és Aziz Sancar kapta azért, mert molekuláris szinten feltérképezték, hogyan javítja a sejt a károsodott DNS-t, és őrzi meg ily módon a pontos genetikai információt. A három tudós munkája alapvető tudást adott arról, hogyan működik az élő sejt, és megnyitotta a gyakorlati alkalmazás lehetőségét is, például új rákkezelési módszerek kifejlesztéséhez.

A DNS-ünket mindennap károsítja az ultraibolya sugárzás, a szabadgyökök és más rákkeltő anyagok, de a DNS-molekula még e külső támadások nélkül is eredendően instabil. A sejt genomjában több ezer spontán változás következik be naponta.

Ráadásul hibák keletkezhetnek akkor is, amikor a DNS sejtosztódáskor lemásolódik (replikáció). Ez a folyamat pedig több milliószor játszódik le az emberi testben naponta.

Molekuláris rendszerek ellenőrzik és javítják a DNS-t

Egyetlen oka van annak, hogy genetikai anyagunk nem esik szét és nem következik be teljes kémiai káosz: egy sor molekuláris rendszer folyamatosan ellenőrzi és javítja a DNS-t.

Báziskivágó javítás

Az 1970-es évek elején a kutatók még azt hitték, hogy a DNS rendkívül stabil molekula, azonban Tomas Lindahl kimutatta, hogy a DNS olyan ütemben bomlik le, ami eredendően lehetetlenné tette volna az élet kialakulását a Földön.Ez a meglátás vezette őt egy molekuláris mechanizmus, az úgynevezett báziskivágó javítás felfedezéséhez, ami folyamatosan megakadályozza a DNS-ünk összeomlását.

Forrás: Johan Jarnestad

A DNS-javítási mechanizmusok vázlatos rajza. Balról jobbra a báziskivágó javítás, a nukleotidkivágó javítás és az oda nem illő párok javítása

Nukleotidkivágó javítás

Aziz Sancar az úgynevezett nukleotidkivágó javítást térképezte fel. Ezt a mechanizmust használja a sejtaz ultraibolya sugárzás miatt bekövetkezett DNS-károsodások javítására.Napfény hatására bőrrák alakul ki azokban az emberekben, akik e javító rendszer hibájával születnek.

A sejt még többek közt a mutagén anyagok által okozott hibák javítására is használja a nukleotidkivágó javítást.

Össze nem illő párok javítása

Paul Modrich azt mutatta ki, hogyan javítja ki a sejt a DNS-replikáció hibáit, amelyek a sejtosztódáskor következnek be. Ez a mechanizmus – az úgynevezett össze nem illő párok (mismatch) javítása – nagyjából ezredrészére csökkenti a DNS-replikáció folyamán bekövetkezett hibák gyakoriságát.A mismatch javításának vele született hibája felelős például a vastagbélrák egyik örökletes formájáért.

A kutatókról

A svéd Tomas Lindahl 1938-ban született Stockholmban. 1967-ben szerezte doktori fokozatát a Karolinska Institutetben. 1978 és 1982 között a Göteborgi Egyetemen az orvosi és élettani kémia professzora. A Francis Crick Intézet nyugalmazott csoportvezetője és a brit Clare Hall Laboratory rákkutató intézetének nyugalmazott igazgatója.

Az egyesült államokbeli Paul Modrich 1946-ban született. Doktori fokozatát 1973-ban szerezte a Stanfordi Egyetemen. Jelenleg a Howard Hughes Orvosi Intézet felügyelője, és a Duke Orvosi Egyetem biokémia-professzora.

Aziz Sancar amerikai és török állampolgár. 1946-ban született a törökországi Savurban. 1977-ben doktorált a Texasi Egyetemen. Jelenleg az Észak-Karolinai Orvosi Egyetem biokémia- és biofizika- professzora.

A kitüntetettek megosztva 8 millió svéd koronával (266,3 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

(Az Origo cikkének rövidített változata. A cikk eredetije itt olvasható.)

Ċ
Éva Dobóné Tarai,
2015. okt. 10. 0:55
Comments